Allergének az étlapon: az EU 14 allergénje és a magyar szabályok

Az EU-ban az éttermeknek, kávézóknak és bároknak tájékoztatniuk kell a vendéget arról, hogy az étel tartalmazza-e az (EU) 1169/2011 rendelet II. mellékletében felsorolt 14 allergén valamelyikét, akkor is, ha az étel nincs csomagolva. Magyarországon ez a rendelés előtt, szóban vagy írásban teljesíthető. A megbízható megoldás: az allergéneket közvetlenül az ételnél mutatni az étlapban, hogy a vendég a rendelés előtt, a saját nyelvén lássa őket, és ne a pincér memóriáján múljon.

Lent: a teljes lista azzal, hogy mi tartozik az egyes csoportokba, mit ír elő a magyar szabály, megfelel-e a digitális étlap, és hogyan mutassa meg az allergéneket a QR-kódos étlapban. A cikk a szabályokat ismerteti, és nem helyettesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság tanácsát.

Melyik 14 allergént kell feltüntetni?

A listát az (EU) 1169/2011 rendelet II. melléklete adja, és az EU minden országában ugyanaz:

A magyar csoportnevek megegyeznek azzal, ahogy a Nébih segédlete és a doXmenu irányítópultja nevezi őket (Nébih, segédlet vendéglátó vállalkozásoknak, megnyitva 2026. október 16-án).

Ki köteles tájékoztatni az allergénekről?

Az EU-ban mindenki, aki ételt árul vagy felszolgál: éttermek, kávézók, bárok, szállodák, vendéglátás. Az (EU) 1169/2011 rendelet a csomagolatlan ételekről, vagyis az étlap ételeiről is előírja az allergén-információt (9. és 44. cikk).

Magyarországon a Nébih segédlete szerint az élelmiszer-vállalkozókat, így a vendéglátókat is jogszabály kötelezi arra, hogy pontos információt adjanak az általuk kínált ételek allergiát és intoleranciát okozó összetevőiről; a szabály az 1169/2011 rendeletben és a rá épülő 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben található.

Mikor és hogyan kell tájékoztatni a vendéget Magyarországon?

A rendelés előtt, többletköltség nélkül, szóban vagy írásban. A Nébih segédlete és a rendelet szövege szerint (36/2014. (XII. 17.) FM rendelet, 4. és 5. §, megnyitva 2026. október 16-án):

• Kiírás. A vendéglátónak először ki kell írnia, hol találja a vendég az allergén-információt, például: „Kedves vendégeink! Ételeink allergiát és intoleranciát okozó összetevőiről tájékozódjanak az étlapon.” Ha több értékesítő hely van, mindegyiknél ki kell írni.
• Írásban az étlap, a kihelyezett tábla, a szórólap vagy a megrendelőlap is megfelel, távértékesítésnél a honlap, modern eszközként a tablet is. Az írásbeli tájékoztatón az egyes ételek allergénjeit fel kell sorolni, az összetett összetevőkét (szószok, mártások) is. Ábrák és piktogramok használhatók, de jelmagyarázat kell hozzájuk.
• Szóban csak olyan munkatárs adhat tájékoztatást, akit dokumentáltan kiképeztek, és aki a nyitvatartás alatt jelen van; a tájékoztatásnak írásos dokumentumon kell alapulnia (a Nébih példája: az anyaghányad-nyilvántartás).

A telefonon megnyíló digitális étlap az írásbeli tájékoztatás elvét követi: az allergéneket ételenként felsorolja, a vendég pedig a rendelés előtt látja. A kiírást ettől függetlenül ki kell tenni: például az asztali QR-kód mellé azt, hogy az allergén-információ az étlapban található. Hogy a saját helyére pontosan mi vonatkozik, azt egyeztesse jogásszal vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósággal.

Hogyan mutassa meg az allergéneket a QR-kódos étlapban?

Minden ételnél jelölje meg az allergéneket az irányítópulton, és a vendég az étel mellett, a saját nyelvén látja őket. A doXmenuban ez így működik:

• a listában az EU 14 allergénje szerepel, valamint a kukorica és a gomba;
• az allergének ikonjai az étel kártyáján az ár mellett és az étel oldalán is megjelennek;
• egy allergénre koppintva megnyílik az összes olyan étel listája, amelyben szerepel;
• az étlapban a keresés név, leírás, címke, hozzávaló és allergén szerint talál ételeket;
• az allergéneket az ételnél egyszer jelöli meg, és az étlap minden nyelvén megjelennek;
• a „Gluténmentes”, „Vegán” és „Vegetáriánus” címkék segítenek felesleges kérdések nélkül ételt választani.

A képen az étlap angol változata látható: a vendég a gluténra koppintott, és látja az összes ételt, amelyben szerepel.

Papír allergéntáblázat vagy digitális étlap: melyik megbízhatóbb?

A digitális étlap, mert az allergének az ételnél vannak tárolva, és vele együtt módosulnak. Hasonlítsa össze:

Hogyan kerülje el az allergénhibákat?

Kösse az allergéneket a recepthez, és minden módosításnál ellenőrizze őket. Rövid ellenőrzőlista:

• minden ételnél van allergénjelölés, a napi ételeket, desszerteket és italokat is beleértve;
• új recept vagy beszállítóváltás esetén az allergének még aznap frissülnek;
• a szószokat, öntetek és köreteket ugyanolyan gondosan ellenőrzik, mint a főételt;
• a munkatársak tudják, hol nézhetik meg az allergéneket, és válaszolni tudnak a vendégnek;
• az asztalon vagy a bejáratnál ki van írva, hol található az allergén-információ;
• minden új szezonális étlapnál újra ellenőrzik az allergéneket.

A Nébih arra is felhívja a figyelmet, hogy a vendéglátóhelyek általában nem garantálnak teljes allergénmentességet, a keresztszennyeződés lehetőségét pedig tanácsos a vendéggel közölni. Ha az étlap többnyelvű, az allergéneket és az összetevőket minden nyelven vesse össze: hogyan, azt az étlapfordításról szóló cikkben írtuk le.

Mit kérdeznek még a tulajdonosok?

Honnan származnak ezek az adatok?

A lista és a szabályok: az (EU) 1169/2011 rendelet az EUR-Lexen, II. melléklet, 9. és 44. cikk; a Nébih segédlete vendéglátó vállalkozásoknak és a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet, mindkettő megnyitva 2026. október 16-án. A doXmenu allergénlistája a szolgáltatás 2026. október 16-i adatai szerint szerepel itt.

Mit olvasson tovább: mit tud a doXmenu QR-kódos étlapja, QR-kódos étlap készítése egy este alatt, és mennyibe kerül az árak oldalon. Vagy kezdje el az ingyenes hónapot.